2013. november 2., szombat

Kézikönyv

- Mutasd, hadd nézzem! Mit ír a kézikönyv, mit kell tenni ilyenkor?
Kriszta figyelmesen elolvasta az apró betűs részeket is, de nem talált megoldást a jelenségre. Pedig mindig választ kapott kérdéseire a könyveiből. Úgy néz ki, ez a helyzet még rajtuk is kifogott. Nem is értette, hogy jutott el idáig. Pedig amikor először találkoztak, akkor csak úgy átsiklott a tekintete a magas, sovány férfin. Túl öreg, gondolta huszonöt évesen a harmincöt éves férfiról. Semmitmondó öltözéke és kopaszodó feje tovább fokozta az érdektelenségét. Andrást rögtön felbőszítette a lányból áradó közöny, megfogadta, hogy lesz, ami lesz, meghódítja a flegma lányt. A hosszú munkaértekezletek alatt András elemében volt, csillogtatta éles eszét és jó humorát. Kriszta lassan átformálta véleményét, így örült, amikor egy közös munkát kaptak. A mosolya csak addig tartott, amíg ki nem derült, hogy András lesz a főnök, ráadásul el kell menniük a hegyek közé, személyesen megtekinteni az új projekt helyszínét. Később ellenállása felengedett, mert a férfi egyáltalán nem viselkedett főnökösen, sőt, mi több, ráhagyta az irányítást. Kriszta magabiztosnak mutatta magát, de titokban elővette egy régi tankönyvét, hogy felidézze a tanultakat. András egyszer meglátta a fiókjában, amikor túl közel hajolt hozzá az íróasztala mögött. Attól fogva nem volt megállás, elkezdte vele piszkálni. Időről időre beszólt, ha kérdéses helyzet volt, hogy, mit ír a kézikönyv, mit kell tenni ilyenkor? Kriszta azokban a pillanatokban meg tudta volna fojtani. De azon a forró délutánon, amikor elindultak a hegyekbe, legszívesebben megcsókolta volna. András érezte a felé áradó rezgéseket, így amikor letértek a főútról, és egy elhagyott útszakaszhoz értek, a fékre taposott. Kriszta kérdőn nézett rá, mire ő megcsókolta. Vetkőzz, mondta, miközben már a nadrágjából bújt ki. A nő szó nélkül tette, amit mondott. Utána elnyúlt az ülésen, lábát a műszerfalra tette. Értetlenül bámult maga elé, zavarában felvette az ülés mellé csúszott könyvet és lapozgatni kezdte. Ő ilyet nem, soha, senkivel! Mi ez? Mi történt? Most mi lesz? A férfi a combjára tette a kezét, az érintésébe beleremegett.
- Semmit! - Dobta hátra Kriszta a könyvet. - A szerelemet nem lehet könyvből megtanulni.


A fenti történetet ez a kép ihlette.

1 megjegyzés: